Dobsa Tamás: „Az értékes produkció maradandó élményt nyújt a gyermek számára”

A Kuttyomfitty Társulat 2011-ben alakult azzal a céllal, hogy a táncos élmény mellett néprajzi, zenei és irodalmi ismeretekhez juttassa a főként gyermekközönséget. Dobsa Tamás és felesége, Dobsa Fodor Mónika a népművészet ifjú mesterei, Fülöp Ferenc-díjas táncosok a csapat állandó tagjai. Kurdi Gábor hangszerkészítő, dudás, furulyás, citerás, a népművészet ifjú mestere vendégelőadóként van jelen a társulat életében. Öt évvel ezelőtt, a Betlehem csillaga című műsor készítésekor kezdődött a házaspárral való együttműködése. Dobsa Tamás elmondása szerint minden háromszereplős darabnak van egy minimálváltozata, ahol Gábort báb helyettesíti, de igazán hármasban jó dolgozni és játszani is. Alapjáraton konzervzenével dolgoznak, de ha a megrendelő úgy kívánja, többletköltség ellenében élő zenekarral adják elő műsoraikat.

Az első bemutatójuk a Betyárok így éltek, úgy éltek… címmel 2012. január 24-én volt. „Egy népi hagyományt dolgoz fel az előadás, nem nevezném népmesének. Akkor nem gondoltuk volna, hogy ilyen elismerése és sikere lehet munkánknak. Viszonylag korán, már májusban, sor került a következő előadás premierjére.  Ahogy jártuk az iskolákat, jelentkezett az igény az óvodai pedagógusoktól, hogy az óvodásoknak is készítsünk valamit, ami kicsit zene, kicsit tánc. Az elvarázsolt királykisasszony című összeállításban nem használtunk bábokat, félórai mesélés után meghívást kaptak a kicsik is a lakodalomba. Bevontuk és megtáncoltattuk őket. Evés közben „jött meg az étvágy”, születtek a következő ötletek” – nyilatkozta Dobsa Tamás portálunknak a társulat kezdeteiről. Még 2012-ben, karácsony előtt bemutatták Az eltáncolt cipellőket. A darab a mai napig műsoron van, mintegy 150 előadásnál tart, három éve Kassán is bemutatták.

Hat év alatt tizenkét előadás

A Kuttyomfitty Társulat nagyon színes repertoárral rendelkezik, az összes műsoruk folyamatosan programon van. A gyermekelőadásokat illetően fele-fele arányban használnak bábokat. A Kukorica Jancsi, a Vitéz! című darabba interaktív módon vonják be a gyerekeket, gyakorlatilag ők a bábok. A Cirkusz Folklorikusz az egyik legtöbbet játszott előadásuk, a hétvégen a budapesti Nemzeti Színház tűzte programra. Itt a gyerekeket interaktív módon különböző attrakciókba vonják be. Az előadásaik viszonylag kis helyen is elférnek.

„Nincs saját kőszínházunk, ezáltal sokkal több helyre eljutunk. Fel vagyunk készülve arra, hogy gyakorlatilag bárhol játszunk. Nyilván könnyít a helyzetünkön, ha van egy színpad, ez kényelmes. Máskor elmegyünk egy kis faluba, iskolába, ahol akár a folyosót próbáljuk színházteremmé varázsolni. Saját hang- és fénytechnikával rendelkezünk. Sok mindent a szlovák, illetve a magyar állam támogatásával oldottunk meg” – mondta Dobsa Tamás, aki feleségével együtt évente mintegy 160 előadást játszik. „Az évek során rájöttünk arra, hogy nyitnunk kell, nem csak a gyerekek felé. Műsoron van az Aranyfészek, aranymadár pajzán darab is, mely szerelemről, részegségről, házaséletről szól. Ilyen jellegű műsor a NoÉs!? is, ez a borról szól, mindarról, ami a népi hagyományban fellelhető.”

A rendező elárulta, hogy a jövőben olyan darabokat készítenek majd, melyek még szélesebb közönséghez szólnak. Jókai Mór Sárga rózsája és a Halálra táncoltatott lány balladája egyfajta összegyúrt formában kerül feldolgozásra. A társulat idei évada nemzetközire sikerült. A legkisebb felvidéki falvaktól kezdve Magyarországon, Romániában, Ausztriában, Bajorországban, Szászországban és Hollandiában is jártak előadásaikkal.

Az ördöngős dudás

Az ördöngős dudás népmese hatású, de a házaspár tollából született. A darabot három ízben láthatta a kassai közönség. Különböző, a népi világban fennmaradt történetek, anekdoták alapján készült az előadás. Hogyan szól a duda, milyen megpróbáltatások érhetik a dudást a keresztúton, a bivallyal farkasszemet nézve. A juhait kereső pásztor című prózának a Bodrogközben is van egy nagyon sajátos változata. Ebben az esetben az ördögök lopják el a juhász kedves báránykáját. Tündér Ilona népmesei elemként jelenik meg a színpadon, és segíti a közönség soraiban ülő gyerekekkel együtt a megszomorodott juhászt.

Az előadók próbálják a pásztorkultúrát bemutatni, elmegy a főhős Somogyba, ahol jó dudahagyomány volt, a kanászoktól kap útmutatót, a Hortobágyon megtanítják botolni, hogy elintézze az ördögöket, s végül az Ipoly mentén mutatják meg neki a juhászok, hogyan tudja legyőzni az ördögöket. Természetesen szerencsésen végződik a közel egy órán át tartó történet. A díszletek nagyon látványosak és mobilisak is egyben, Dobsa Tamás tervei alapján Szabó Szilvia festette valamennyit, a bábokat pedig  Juhász Zsuzsa készítette.

Dobsa Tamásnak meggyőződése, hogy a mese-, illetve gyermekelőadások szerepe kulcsfontosságú a kicsik fejlődése szempontjából. „Nagyon fontos a mesélés, hogy fejlesszük a gyerekek fantáziáját, képzelőerejét. Nem tartjuk helyesnek, hogy mindent képen kínálunk. Ha játékos formában lát néptáncot, lehet, indíttatást érez majd arra, hogy ő is kipróbálja. Ha lát egy jó gyermekelőadást, lehet, hogy tíz év múlva eljön a Thália Színház egy felnőtteknek szóló előadására. Fontos, hogy olyan produkció készüljön, mely egyrészt értékes, másrészt maradandó élmény jelent a gyermek számára” – összegezte.

Az eredeti cikk linkje: https://felvidek.ma/2017/10/dobsa-tamas-az-ertekes-produkcio-maradando-elmenyt-nyujt-a-gyermek-szamara/