Háry, a 70kedő obsitos színre lép – Dobsa Tamás a 10 éves Kuttyomfitty Társulat kulisszatitkairól

Mit jelent az, hogy kuttyomfitty? Kerestem a szótárban, de nem bukkantam rá.

Nem is fogod megtalálni. Amikor indultunk, olyan nevet kerestünk, ami semmihez sem kötődik, mégis játékos, megjegyezhető, humoros.

Mónika (Dobsa Fodor Mónika a szerk. megj.) azt mondta, legyen a nevünk Kótyomfitty. Azt csináltam, amit most te, megnéztem az interneten, és valamennyi ilyen domain név foglalt volt. Jó is hogy nem az lett a nevünk, mert később kiderült, hogy a Délvidéken a kótyomfittyel ijesztgetik a gyermekeket.

És akkor a feleségem nemes egyszerűséggel rávágta: akkor legyen Kuttyomfitty! Hárman kezdtük Rebro Ágota pozsonyeperjesi bábossal. Mi lettünk a Kuttyomfitty Társulat.

Életetek melyik szakaszában voltatok akkor?

Mónika már hosszabb ideje otthon volt anyaságin Balázs után Sárival, én pedig éppen akkor jöttem el az Ifjú Szivekből. Úgy éreztük, szeretnénk még színpadon lenni. A betyárokról terveztem egy műsort öt-hat táncossal, de rájöttem, hogy sem anyagilag, sem logisztikailag nem járható út, inkább lehetetlen küldetés táncosokkal véghezvinni. Akkor került képbe Rebro Ági a bábjaival. Mondtam Mónikának, hogy mi eltáncolhatnánk a táncokat, Ági mozgathatná a bábokat. Így kezdtük az ének, a tánc, a bábjáték, a zene ötvözetét. Előttünk még senki sem csinálta így.

Amikor megmutattuk az A betyárok így éltek, úgy éltek című előadást egy bábosnak, azt mondta, így bábozni nem lehet, a színész azzal jött, hogy így nem lehet színpadon beszélni, a táncos úgy vélte, hogy ezek nem is autentikus népi táncok. Mi pedig azt mondtuk, a gyermek a legőszintébb és legkritikusabb néző. A gyermekeknek pedig az első pillanattól kezdve tetszik, amit csinálunk.

Milyen módszerrel dolgoztok?

Eleinte nehezen ment a színházcsinálás. Profi táncosok voltunk Mónikával, minden működött körülöttünk. A Kuttyomfitty Társulat díszleteit az első időkben magam találtam ki. Volt itt, Ekecsen egy lány, Szabó Szilvia, aki díszlettervezést tanult. Megkérdeztem, volna-e kedve megfesteni nekünk öt lepedőt. Volt kedve, elmagyaráztam, mire gondoltam. Mire hazaértem, pedig csak néhány kilométernyire voltam, már e-mailben vártak a díszlettervei. Azóta szinte az összes előadásunk díszletét Szilvia kivitelezi, aki közben képzőművész, valamint profi tetováló lett. Somorján él és Milán Szilviának hívják.

Eleinte eredeti viseleteket öltöttünk magunkra, de szépen, lassan kiderült, ha nem akarjuk, hogy tönkremenjenek az évi kétszáz előadás során, replikákat kell gyártatnunk. Nagymegyeren találtunk Pajor Erzsébet varrónőre, aki „tegnapra varr”, annyira ügyes. Nem a népi kultúrában szocializálódott, de fogékony mindenre, és amit elmondunk neki, meg tudja valósítani.

A bábjainkat Juhász Zsuzsa készíti Érsekújvárban. Kifejező, szép bábokat alkot. Próbálunk olyan embereket magunk köré gyűjteni, akikkel egy hullámhosszon vagyunk, kiegészítjük egymást.

Van egy állandó zenekarunk, Németh Dénes és zenekara, csupa nagyszerű zenésszel. Már a tizenötödik műsor zenéjét játszották fel nekünk.

Nyolcadik éve járunk énekórákra Korpás Évához Őrsújfalura. Egyikünk sem képzett énekes, tudtuk, ha énekelni akarunk a színpadon, fejleszteni kell magunkat. Az új műsor zenéjét én álmodom meg, majd dalonként átvesszük Évikével. Aztán megyünk Németh Diniékhez, feljátsszuk a zenét, majd megyünk vissza Évikéhez, hogy a feljátszott alapra elkezdjünk gyakorolni énekelni.

A Betlehem csillaga című előadásunk kapcsán találkoztunk Kurdi Gábor tatabányai dudással kétezer-tizenháromban. Azóta együtt csináltuk már az Ördöngős dudás című produkciót, de közreműködött az Aranyfészek, aranymadárban, ott különböző hangszereken játszik, és volt úgy, hogy a Három az igazság reneszánsz zenéit is ő muzsikálta. Imádom a dudát, szeretek dudazenére táncolni.

Az eredeti cikk linkje: https://www.atempo.sk/hirek/93-interju/30682-hary-a-70kedo-obsitos-szinre-lep-dobsa-tamas-a-10-eves-kuttyomfitty-tarsulat-kulisszatitkairol.html